Gichin Funakoshi

Történelem

A Shotokan jelentése:

Gichin Funakoshi az általa kidolgozott rendszert mindig is csak karate-do-nak hívta, az idők során azonban annyian 

megváltoztatták, annyi új stílus keletkezett, hogy mára teljesen elfogadottá lett a shotokan mint stílusnév is 

(Az első edzőtermet a mester beceneve után "Shoto" iskolájának Shoto-kan-nak nevezték el. 

Innen ered a későbbi Shotokan Karate elnevezés megkülönböztetésül más stílusoktól).

A karatedo története

A harci művészetek, amelyek egyik ágát a karate képezi, kialakulásukban az idő számításunk előtti időkre vezethetőek vissza. 

A puszta kezes harc rendszerzése és oktatása egészen i. e. 3000-ig nyúlik vissza, amikor Indiában egy Kalpattica nevu rendszer jött létre, 

amely állítólag a medve, a tigris, a leopárd, a kígyó és a sárkány mozgását utánozta. Az iskola beavatottjai vaspecséttel jelölték meg magukat.
Indiából az V. században Bodhidharma (Daruma) közvetítésével terjedt el ez a rendszer Kínában is, 

mert a hittérítő körútján azt tartotta, hogy a buddhista vallást fizikai erőnléttel is ki kell egészíteni. 

Kialakult a Chuan-shu és a Shaolin-Chuan, a kung-fu és karate irányzatok két ősi alapja.
A kínai eredetű harcművészet a helyi önvédelmi módszerekkel kiegészülve vezetett az okinawai karate kialakulásához. 

A folyamatot nagyban segítette, amikor az 1600-as években betiltották Okinawán a nyilvános fegyverviselést, majd a fegyverhasználatot is

 a lázadások elkerülése végett. Ekkor még a harci muvészetet Kínai-kéznek nevezték, az üreskéz jelentésű karate szó csak 1894-ben jött létre.
Okinawa szigetén három fo iskola alakult ki, amelyeket helységekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alapítója Higaonna Kanryo), 

amelyhez tartozó ágazatok a goju-ryuu (Chojun Miyagu) és a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te (Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), 

amelyhez a shotokan-ryuu (Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik, valamint a Tomari-te, 

amely ágazatai például az uechi-ryuu vagy a matsubayashi-ryuu. Magyarországon Tomari-te még nincsen.

Shotokan karate

1922. májusában a Japán Nevelésügyi Minisztérium az atlétika népsze-rűsítésére bemutatót szervezett. Úgy gondolták, 

a rendezvény sikerét fokozzák azzal, ha valami különleges látványosságot is beiktatnak a műsorba. 

Így került sor Gichin Funakoshi okinawai karatemester meghívására.

Funakoshi apró termetű, 155 cm magas ember volt, aki az Okinawai Harci Szövetség, a Shobukai titkáraként működött,

 és amikor a meghívást elfogadta, már 51 éves volt. A Shuri-te mellett ismerte a Goju, Shito és Uechi ryukat is.

 Mesterei Yatsututsune Itosu és Matsumura voltak.

A meghívás egy hétre szólt, és amikor Funakoshi a japán partok felé hajózott, még nem sejthette, hogy szülőföldjét már sohasem fogja viszont látni. 

Nagy reményekkel kelt útnak, és közben verset írt: "Ki fogja éltetni, továbbfejleszteni a karate igazi lényegét, talán én lettem kiválasztva erre,

 ha így van, az istenek előtt esküszöm, hogy elindítom a karate nagy megújulását."

A bemutató után Jigaro Kano, a dzsudó megalapítója marasztalta, ne utazzon vissza, hanem kezdjen Japánban tanítani. 

Így Funakoshi bemutatókat tartott a Kodokánon (Dzsúdó Főiskola) és a Budokaion (Harci Művészeti Kollégium), de nagyon szegényesen élt, és a megélhetéséhez szükséges pénzt betűrajzolással teremtette elő.
1924-ben a Keio Egyetemen megszervezte az első Karate Klubot, és 1927-ben már három iskolában tanitott.
1925-ben Yoshitaka nevű fiatal, önálló, ötszőnyeges dojót (gyakorlóterem) nyitottak, amit Shotokan-nak neveztek. 

Három könyvet is írt, de a legfontosabb az 1939-ben megjelent Karate-do instrukciók.
A második világháború után 1948-ig Japánban minden harci művészettel kapcsolatos tevékenység tiltva volt. A tilalom feloldása után Funakoshi,

 bár közeledett a 80. életéve felé, ismét elkezdett tanítani. A karatéról vallott nézete eltért sok későbbi követőjétől. 

Szerinte a karate legfontosabb feladata a jellem nevelése, amit gyakorlatok, főként formagyakorlatok egyre koncentráltabb

 végrehajtásával lehet elérni. A versenyszerű küzdelmet ellenezte, mert ezzel szerinte a karate lényege vész el.

A gyakorlatok egyre elmélyültebb végrehajtása, ahol a test már feltétel nélkül engedelmeskedik a pszichikum parancsainak,

 más feladat, mint a versenyeken pontok után törekedni. Egyébként, "ha egyszer tökéletesen elsajátitottad a formagyakorlatot, 

akkor alkalmazni tudod a küzdelemben is." De nem a küzdelem a fontos, inkább "törekedj a jellem tökéletesítésére, 

légy hűséges, igyekvő, ismerd el a másikat, őrizkedj az erőszakos cselekményektől."

Funakoshi az akkori mestereknél nagyobb intelligenciával szavakba tudta foglalni a karate elméletét, 

és olyan rendszert dolgozott ki, ami mások által is érthető és követhető. Nem hitt a látványos technikákban, az öv feletti rugásokban,

 ezért rendszere ilyeneket nem is tartalmazott. Az Okinawáról hozott formagyakorlatokat leegyszerűsítette,

 de technikai elemekkel változatosabbá tette. Sokszor a formagyakorlatok nevét is a jellemzőbbre változtatta. 

Ő maga keményen edzett, testét tölgyfa botokkal ütötte, hogy ellenállóbbá tegye.1949-ben híres tanítványával Masatoshi Nakayamával 

megszervezte a Japán Karate Szövetséget. 1951-ben Funakoshi ellenvéleménye dacára bevezették a szabad küzdelmet, 

és 1957-ben létrejött az első hivatalos verseny. Ebben az évben halt meg Funakoshi is.

 A Shotokan hagyományait legszélesebb körben fő tanitványa, Nakayama terjesztette tovább.

Munkásságát a szövetség létrehozása, a versenyszabályok kidolgozása, az első verseny megszervezése és mintegy 20 könyv fémjelzi. 

Az igazi karate lényegét mestere szellemében fogalmazta meg: "A sport a versenyzőket gyorsan fejleszti. 

Keményen gyakorolják a fizikai technikákat amíg fiatalok és versenyeznek. Az évek múlásával azonban a test hanyatlik, 

és már nem lehet megfelelő a versenyhez. A szűk cél felé elérik a csúcsot, majd gyorsan hanyatlani kezdenek. 

A karate-do célja nem ilyen szűk, mint a győzelem. A lépcsőn való felfelé haladáshoz lehetne hasonlítani. Amikor a tudat és a test együtt fejlődik, akkor a tanítvány egyre feljebb kerül.

Még ha a test hanyatlik is, a személyiség tovább fejleszthető. Ez a folyamat halálig tart, hiszen senki sem tökéletes."

 A Shotokan irányzat, mivel öreg, fiatal, férfi és nő számára gyakorolható, az egész világon népszerű lett.

DOJO ETIKETT

A SHOTOKAN KARATE VISELKEDÉSI SZABÁLYAI

VISELKEDÉS

A karatéban van egy multifunkcionális szó, japánul „osu” (ejtsd: ossz), ezt tulajdonképpen mindenre használható:

 köszönéskor, tiszteletadáskor, üdvözléskor, felszólalás előtt, bocsánatkéréskor, stb. és általában meghajlás is jár vele. 

Ezzel fejezzük ki mély tiszteletünket.A dojoban (edzőteremben) a tisztelet a legfontosabb. 

Be- és kilépéskor kötelező meghajolni a terem felé, és hangos, érthető „osu!”-szal köszönni.
Ugyanígy kell meghajolni és hangosan köszönni a magasabb övfokozatúaknak,ha megszólítod vagy megszólítanak.

Az edzést általában sorakozó nyitja és zárja. Övfokozat szerint sorakoznak fel a karatékák, a legnagyobb fokozatú,

 tehát a feketeövesek elől, és mögöttük az egyre alacsonyabb fokozatúak. Középen elől áll a mester, 

aki a klubban vagy az adott edzésen a legmagasabb fokozatú, és az egész sor a legelöl álló feketeöves vezénylésére letérdel japánülésbe, 

majd egy percig behunyt szemmel meditál. Ilyenkor illik elgondolkozni, hogy milyen teljesítményt várunk el magunktól az edzésen, 

és összeszedhetjük a gondolatainkat és energiáinkat. Ezután mélyen meghajolunk az oltár felé 

(ami általában Funakoshi mester fényképe, és/vagy egy japán zászló), majd az edző felé tisztelgünk meghajlással és hangos „osu”-val.

Edzés közben nem szabad beszélni, csak ha felszólítanak, vagy ha szólni kívánsz, de azt is előtte hangos „osu”-szal kell jelezni. 

Nem szabad elfelejteni, hogy az alacsonyabb övfokozatúak felé is tiszteletet kell mutatni, hisz semmivel sem kevesebbek, 

még ha nem is haladtak annyira előre az „Úton”.

A gyakorlatok közben lazítani, ruhát és hajat igazgatni nem szabad. 

Nem kell közben odafigyelni mások gyakorlatára, kritizálni, javítgatni, csak azzal törődj, Te hogyan csinálod!

Összefoglalva: ügyelj a tisztaságra, legyél tisztelettudó, maximális odaadással gyakorolj, 

ne zavarj másokat a gyakorlásban és tartsd szem előtt a karate öt alapelvét: 

Jellem, Tisztelet, Szorgalom, Önuralom, Akarat.

MIÉRT VAN DOJO ETIKETT?

A Shotokan Karate egy klasszikus harci művészet. Az egymás közötti kapcsolatokat a Dojoban 

a hagyományos japán karate tradíciók szabályozzák. Ezek a viselkedési normák hosszú idő alatt alakultak ki és jól beváltak. 

A modern nyugati társadalmakban ezek a normák nem szokásosak, tehát külön meg kell tanulnod őket, 

ha a Shotokan útját akarod járni. Vannak akik könnyen elfogadják a viselkedés szabályait, mások nehezen. 

Az etikett betartása Dojonként lehet enyhébb vagy szigorúbb. A szabályokat nem minden edző tartja és tartatja be szó szerint, 

de attól még léteznek és hozzátartoznak a Shotokan Karatéhoz. Ha más klubban, más Dojoban edzel, tartsd be a Dojo etikettet, 

míg meg nem ismered a helyi eltéréseket. Nyugodt lehetsz, mert ezek nemzetközi szabályok, amelyek minden Shotokan Dojora érvényesek.

MIELŐTT A DOJOBA LÉPSZ

A gyakorló ruhád (karate-gi) mindig legyen rendes és tiszta. Ha elszakad meg kell varrnod vagy foltoznod. 

Egy javított, foltozott karate-git hordani nem szégyen, de egy szakadtat vagy piszkosat viselni igen.
A nők, lányok egyszínű fehér pólót hordhatnak a karategi alatt, a férfiak semmit!
Nem viselhetsz semmilyen ékszert, karórát edzés alatt! 

A Dojoban mezítláb folyik az edzés, - a szabály alól kivételt az edző tehet, 

- ezért a cipőt, papucsot szépen rendben, sorban helyezd el, a Dojo bejárata mellett, ha lehet kívül!

DOJOBAN

Amikor belépsz a Dojoba, vagy elhagyod azt, állj meg az ajtóban befelé fordulva, hajolj meg és mondj hangos OSS!-t. 

Ez jelképezi a Dojo és a bent levők iránti megbecsülésedet. Ha beléptél a Dojoba és még nem kezdődött el az edzés, 

sorban menj oda a magasabb övfokozatúakhoz, meghajlással és OSS!-val köszöntsd őket! Kezdd a legmagasabb övfokozatúval! 

Ha már bent vagy a Dojoban és nálad magasabb fokozatú lép be várj, amíg ő maga végez a köszöntésekkel, 

azután menj oda hozzá és köszöntsd! Ha magasabb fokozatú kezet nyújt neked, két kézzel viszonozd - ez a tisztelet jele.

 A kezeid tartsd egyformán, ne a csuklóját, vagy az alkarját fogd meg a balkezeddel, mert az tiszteletlenség. 

Ha feketeöves, vagy az edző lép a Dojoba, a rangidős (legmagasabb övfokozatú) karateka vezényeljen SEMPAI / SENSEI / SHIHAN NI REI!-t, 

a válasz: OSS! A küzdelmet ne gyakorold, ha az edző nincs jelen. A DOJO rendes, tiszta és biztonságos állapotának fenntartásáért mindenki felelős. 

Tilos a Dojoban enni, inni, rágógumizni és dohányozni.

AZ EDZÉS KEZDETE

Az edzés kezdetére a rangidős karateka álljon az első sor jobb szélére, és rangsor szerint sorakoztassa a csapatot.

 Igazodj jobbra és előre. Amikor az edző szemben feláll a csapattal, a rangidős vezényeljen üdvözlést: 

SEMPAI / SENSEI / SHIHAN NI REI!-t és OTAGAI NI REI!-t. Mindkettőre válaszolj meghajlással és hangos OSS!-szal. 

Ezzel az edzés elkezdődik.

AZ EDZÉS

Ha késve érkezel az edzésre, belépés és köszönés után térdelj le az ajtó mellé, a terem felé nézve SEIZA-ba.

 Ha az edző szólít, fordulj felé, hajolj meg és mondj OSS!-t. Utána gyorsan állj be a sorba! 

Ilyenkor már ne kezdj el a társaidnak köszöngetni, beszélgetni! PRÓBÁLJ NEM ELKÉSNI! Mindig gyorsan hajtsd végre az utasításokat!

Ne lépj ki a sorból anélkül, hogy arra engedélyt kérnél az edzés vezetőjétől. Ha el kell menned, ne mászkálj a csapat és az edző közötti téren, 

lépj a sorod mögé, menj ki a sor mentén oldalra, és ott távozz. Mindig a megfelelő megszólítást alkalmazd az edzésvezető felé

 (SEMPAI, SENSEI, SHIHAN) a Dojoban. Ha hozzád szól, mindig nyugtázd hangos OSS!-szal.

 Ha valamit mondani akarsz az edzőnek, várd meg az alkalmas pillanatot pl. két gyakorlat között, Yasume alatt, 

magyarázat idején, kérdésre,.. és hangos OSS!-szal jelezd a szándékodat. Ha az edző megkérdezi mit akarsz, akkor közöld vele. 

Ha bármit adsz a feljebbvalódnak mindig két kézzel nyújtsd át. Ez a tisztelet jele. Az edzésed komoly dolog. 

Ne nevetgélj, ne vihogj, ne beszélj és ne szakítsd meg a gyakorlatot. Mindig FUDO DACHI-ban várd a következő utasítást,

 hallgasd a magyarázatokat. Soha ne álldogálj csípőre vagy karba tett kézzel. Az edzésvezető minden utasításának kérdezés nélkül 

engedelmeskedned kell a Dojoban. Nem fog olyasmit kérni, amit ő maga ne próbált volna ki. 

Ha nem tudod helyesen végrehajtani, akkor próbáld a legjobb tudásod szerint megtenni. NE ADD FEL! 

A páros gyakorlatok megkezdése előtt, és befejezésekor a partnered felé hajolj meg és mondj OSS!-t.

A szünetek alatt ne ülj le, ne támaszkodj, ne feküdj le! Csinálj valami hasznosat, ne vesztegesd el az edzésidődet!

AZ EDZÉS BEFEJEZÉSE

Az edzés végén az edző felsorakoztatja a csapatot és megáll velük szemben. 

A rangidős, aki az első sor jobbszélén áll, vezényeljen: SHINZEN NI REI!-t, válasz OSS!,

 az edzésvezetőnek megköszönjük az edzést- vezényszavak: SEMPAI / SENSEI / SHIHAN NI REI! 

Az edző általában a YAMAE, YASME! vezényszóval jelzi, hogy vége az edzésnek.
Mielőtt kilépsz a Dojoból, ne felejts el megállni az ajtóban befelé fordulva, hajolj meg és mondj OSS!-t.

NE FELEDD!

A Dojo etikett ugyanúgy része a Shotokan Karaténak, mint az ütések, rugások stb. 

Ha nem tanulod meg és nem tartod be, akkor nem Shotokan-t csinálsz.
Senki sem kényszerít téged, hogy a Shotokan útját járd, járhatod a saját utadat, ha azt jobbnak tartod.

 Ha azonban edzéseken veszel részt, a Dojo közösségéhez tartozol, azt önként vállalod, 

tehát be kell tartanod az udvariasság szabályait, tisztelned kell a rangban feljebb levőket,

 de nem csak őket, hanem minden társadat.
A tisztelet kijár a rangban feljebb lévőknek,

 tehát kijár neked is a nálad alacsonyabb övfokozatúaktól - EBBEN A SORRENDBEN!

Karatéról általában!

A karate nemcsak sport, hanem gyakorlati célokat szolgáló harcművészet. 

Régen az elnyomott osztályok és a leigázott nemzetek tagjainak gyakran megtiltották a fegyverviselést, 

aminek következményeként virágzott a fegyvertelen önvédelmet oktató, többnyire titkos iskolák. 

A karate azért emelkedett ki, mert századunk elején Japánban, 

minőségi ugrás következett be a harcművészetek fejlődésében.

A karate ma is magán viseli a hosszú történelmi fejlődésének jegyeit.
A karate harci művészetként arra törekszik, hogy alkalmazója 

lehetőleg egyetlen pontos találattal harcképtelenné tegye ellenfelét.

A nagy többség számára a karate az önnevelés hatékony eszköze, 

amely a jellem, a lelkierő és a fizikai képességének fejlesztését szolgálja.

 A karate egyúttal önvédelmi rendszer, ezért biztonságérzetet ad és önfegyelemre tanít.

A Shotokan karate megteremtője: Funakoshi Gichin.

Fudokan( szilárd alapok háza) karate megteremtője: Prof. Dr. Ilija Jorga.

Fudokan karate hazai képviselője: Shihan Nánai Ferenc.

Fudokan címert a sas, nap, tigrisfej, hullám jelképezi.

A karatékának öt fő tulajdonsággal kell rendelkeznie!
1. Jellem
2.Tisztelet
3. Szorgalom
4.Önuralom
5. Akaraterő

"A karate célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése!"
(G. Funakoshi)